Babonák, szokások óév-újév küszöbén

Milyen lesz az új esztendő? Amilyennek kuruzsoljuk, ahogy arra rákészülünk – tartja a magyar néphagyomány. A hajdanán igen gazdag ó- és újévi szokásokból, babonákból ma is gyakorlunk néhányat, anélkül, hogy tudnánk, milyen jelentéssel bírnak ezek. A magyarázatot, az eleink által varázserejűnek vélt szokásokat Kisné Portik Irén néprajzkutató osztja meg az olvasókkal.

Óév utolsó, új év első napja – már nem ez az év, de még nem a másik. A két nap közötti éjszaka ide se tartozik még, de oda se már. Ez a köztes állapot a varázslásokra, rontásokra is helyet kínált, ezért ilyenkor a régiek fokozottan figyeltek a szerencsét vagy balszerencsét elővetítő dolgokra, viselkedési formákra. Az év végi, új év kezdeti időszakban – éppen a köztes mivoltuk miatt – különösen óvták a küszöböket, védték a kapu- és ajtófélfákat, hogy az ártó varázslat ne fogja az udvart, a házat. Ilyenkor mindenki figyelt magára, óvakodott a rossz cselekedetektől, a haragtól, veszekedéstől, káromkodástól, a törés-zúzástól, mindenféle kártevéstől, mert úgy tartották, hogy magatartásuk meghatározza jövő évi viselkedésüket.

Óév napjáig igyekeztek visszaszerezni a kölcsönadott tárgyakat, hogy azok az új évben se cseréljenek gazdát. Éppen ezért rossz szándékúnak tartották, ha valaki az év utolsó napján kért kölcsön valamit – ha a kérésnek eleget tettek, szerencsétlenségre számíthattak. 

A gazda és a gazdasszony lelki nyugalmáért

Nagyon fontos volt óév utolsó napján jól lakatni, friss vízzel megitatni az állatokat, ez jelentette azt, hogy egész jövő évben lesz, mit megegyenek, megigyanak. Az istállókban, ólakban, karámokban nagy szerepük volt a rontás-távoltartó eszközöknek. Óév napján le kellett ellenőrizni, hogy minden ilyen eszköz a helyén van-e, mert ha nem úgy volt, nem volt, mi kivédje a gonoszt, a rontást. A nyírfaág seprűnek az ajtó mögött volt a helye a seprű részével felfelé állítva, a patkó a küszöbön, a szentelt barka a gerendába szúrva. Ha az istállóban minden rendben volt, s az állatok jól megetetve, megitatva, akkor a gazda lelke egész évben nyugodt lehetett. A gazdasszony lelke, hogy egy évig nyugodt legyen, a benti munkák betartásától függött. Sem óév, sem újév napján nem volt szabad főzni, seperni, mosni, varrni. 

Óév-búcsúztatás zajkeltéssel, kántálással

Minden határnap valaminek a végét, ugyanakkor valaminek a kezdetét jelenti, ezért az óévet a maga minden rosszával akarták eltemetni, és az új évet egy teljesen új, bajmentes időszakként fogadni. Az otthon lévő pásztorok nyájterelő eszközeik használatával ugyanolyan hatalmas zajkeltéssel terelték el az eltelt 365 napot, mint ahogy állataikat a legelőn. Ezt a zajos óév-búcsúztatót mindaddig folytatták, míg a gazdák be nem hívták, hogy a gazdasszonyok megkínálhassák őket a gonosz-űzésért. A pásztorok varázslószándéka az egész közösségnek szólt. Nem egyvalakihez mentek, hanem végigjárták a falut. Aki őket megkínálta, hozzájárult, hogy a közösségének jó legyen a jövő éve.

Óév estéjére tevődik a kántálás is. A római katolikusok által éneket Ó szép Jézus, vagy Új esztendőben mi vigadjunk, illetve a reformátusok Ez esztendőt megáldjad éneke egyaránt a XVI. századból való.

Jóslások

Az óév és az új év közti határidőszakban nagyon sok jóslásra is alkalom adódik. Szerelmi jóslások tekintetében ilyenkor végezték az ólom- vagy a viaszöntést. Az ólomöntést inkább az idősebb asszonyok művelték, mert ők ebben jártasabbak voltak. Ha leányok gyűltek össze (s ezek is csak családon belül, mert ilyenkor nem illett elkószálni otthonról), akkor inkább viaszt öntöttek. Úgy végezték, hogy felforrósították az ólmot vagy a viaszt, és ezt hideg vízbe csorgatták. Ha a megkötött anyag bölcső formát vett fel, akkor gyermekáldásra, ha koporsó formát, akkor halálra lehetett számítani az új évben. A virág formából esküvőt jósoltak, ha szív formát vett fel az anyag, akkor szerelmet vetítettek elő. Ez a jóslás a ház népére szólt.

A saját szerencséjükre kíváncsi leányok óév éjszakáján kiszaladtak a disznóólhoz, s megrugdosták azt. Ha az ólban a disznó felröfögött, akkor az új évben a leány férjhez ment, ha az állat nem hallatott hangot, esküvőre egy évig nem lehetett számítani.

A jóslások tekintetében nem váltak el a Luca-napi, karácsonyi és újévi szokások, ilyen például a szerencsepogácsa-készítés. Annyi pogácsát sütnek, amennyit szilveszter éjjelén megehet a család. Egyikbe, de ha módosabbak, akár kettőbe is, pénzt sütnek bele, és aki arra ráharap, szerencsés lesz az új évben. S hogy biztos legyen a szerencse, arra különösen figyeltek, hogy virradat utánra ne maradjon megevetlen pogácsa.

Az időjárás-jóslásra – akárcsak Luca-napkor – ilyenkor is nagy figyelmet fordítottak. Aki elmulasztotta figyelni az időjárás alakulását december 13-tól karácsonyig, az elkezdhette jegyezni karácsony napjától, de az óév és újév napján megfigyelt időjárásból is lehetett következtetni. “Szilveszterkor eső/S újévkor napfény:/A jövő termésre/Szegényes remény”, „Ha újév reggele bíborfelhők közt kel,/Káros szél, s viharok nem maradnak el”, „Amilyen újév napja/Olyan augusztus hónapja” – maradtak fenn a régi megállapítások.

Aranyvízben mosakodni: gazdagság, épség, szépség

A köztes időszak után az új év első napja is fontos mozzanata volt a szerencsevarázslásnak. Valakinek – s ez a feladat általában a legényekre hárult – elsőnek vizet kellett hoznia a kútból. Ez volt az aranyvíz. Ebbe a legnagyobb fémpénzt tették belé, és egy nagyon szép almát, majd a vízzel kint, a szabadban mosakodott meg az egész család. A fémpénz a munka általi gazdagságot jelentette, az alma épséget, szépséget. Mosakodás után az almát annyi darabra vágták, ahány családtag volt, és elfogyasztották, hogy a család egész évben összetartó legyen.

Újév napján az állatok vizébe is feltétlenül tettek almát, pénzt és valamilyen faágat vagy szalmát. A pénz az állatok szaporodását hozta, az alma az épségüket, a faág vagy a szalma Krisztus oltalmát jelentette.

A hal-étel nem mindig hoz szerencsét

Az év első napján vigyázni kellett arra, hogy mit fogyasztanak. Olyan állatnak a húsa nem kerülhetett az asztalra, amelyik hátrafele váj – ilyen például a szárnyas, ami elkaparja a szerencsét. A disznó viszont előre túr, halad, nyilvánvaló, jó irányba megy, kitúrja a szerencsét, ezért ennek a húsát fogyasztották. Ugyanakkor hal is gyakran került az asztalra, mivel “pénzes”, s ráadásul fürgén halad előre. A hallal viszont nagyon óvatosan kellett bánni, mert kiejtve a kézből, vele együtt elesik a szerencse.
Az újévi terített asztalon kellett legyen a rontás távoltartásának néhány eledelformája: az átkok elhárításának és a népi gyógyászatnak az eszköze a fokhagyma, az életet megédesítő és a családi munkára is sarkalló méz, a szellemiség gyarapítójaként vélt dió, ami a mákkal együtt a rontást is távol tartotta. A termékenységvarázslás tekintetében pedig minden olyan gyümölcs, növény fontos volt, aminek sok, vagy nagy magja van, így a dió és a mák mellett napraforgó és gránátalma is került az asztalra.

Férfi lépjen először a házba

A régiek nagyon fontosnak tartották, hogy újév napján férfi lépjen először a házba, és ne üres kézzel. A férfi jelenléte önmagában is pozitív, az általa mondott újévi jókívánság, s az, hogy nem üres kézzel érkezik, növeli a ház és annak lakói szerencséjét. Nagy felelőtlenség volt ezen a napon asszonyembernek szomszédba menni, mert ő nem hordozza a szerencsét. Másodnapján ellenben, amikor az asszonyok is mehettek, abból ítélték meg, hogy milyen nemű álaltból születik több a gazdaságban, hogy férfi, avagy nő az első látogató.

Hogy a felsorolt szokások annak idején valóban beváltak, mi sem bizonyítja jobban, mint a néprajzkutató által felidézett állítás, amit egy Gyergyó vidéki gazdától jegyzett le: „Nekem apám es, s az öregapja es ilyen vót, mett ők ezeket mind tartották. De a menyem nem harapta meg a teheny csicsit, s a koca nem ette meg a malacokot, s a kotló se állt fel a tojásokról soha, s nem ütte meg a csirkéket, s a johok se lettek kergék”.

A cikk az alábbi címen található:
http://www.szekelyhon.ro/magazin/babonak-szokasok-oev-ujev-kuszoben 

 

 

Oldal: ÚJÉVI BABONÁK SZOKÁSOK
ERDÉLY-SZÉKELYEK-SZÉKELY RECEPTEK-SZÉKELY NÉPHAGYOMÁNYOK - © 2008 - 2024 - ad-vesz.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat